Amikor leülsz, hogy bármit is írj, az első dolog, amire gondolsz, hogyan tudnád a legjobban kifejezni gondolataidat és véleményedet szavakkal.
Itt a döntő elem a megfelelő szavak kiválasztása. Mert minden szó kiszolgálhatja ugyanannak a gondolatnak a különböző hangulatait és hangjait.
Tehát, amint láthatja, itt az a lényeg, hogy tudjuk, hogyan kell bizonyos létfontosságú kijelöléseket megtenni az írásban. És az önbizalom, hogy pontosan ezt tegye, alapvető „írói erősségeként” definiálható.
Mostantól az írásbeli erősségei konkrét, egyéni tényezőktől függenek, amelyeket meg kell határoznia ahhoz, hogy kimagasló legyen a mesterségében. De ezt csak idővel ismerheted meg, ahogy keményebben dolgozol az írási stílusodon.
Segíteni szeretnénk azonban abban, hogy megértse, hol rejlik az írásbeli erősségei, hogy a legtöbbet hozhassa ki belőlük, amikor azonosítja őket.
És erről szól a következő útmutató. Nézd meg!
Az Ön érzéke és ereje a gondolatok papírra vetésében mindig különbözni fog másokétől. Ahhoz, hogy valaki megértse saját belső írási erejét, meg kell értenie, mennyire ismeri a tárgyát.
Egy író csak akkor tudhatja, milyen jól ír és fejezi ki érzéseit, ha kiszorítja magát komfortzónájából, és változatos írásformákkal kísérletezik. Nem túl nehéz felfogni.
Mert ahogy fokozatosan bemerészkedsz ennek a határtalan mezőnek a feltáratlan aspektusaiba, a kezdeti dolgok, amelyekkel szembesülhetsz, a saját korlátaid és hiányosságaid. Ezek közül néhány könnyen leküzdhető és javítható, de lehet, hogy néhányat nem olyan könnyű átvágni.
Képességeinek csiszolásához valóban az ilyen kedvezőtlen elemekre kell összpontosítania, hogy megértse azok pontos természetét.
Tegyük fel például, hogy nehéznek találja bármelyik szó szinonimáját választani. Ez pedig még nehezebbé teszi, hogy egy adott érzést pontosan úgy fejezzen ki, ahogyan az Önt érinti.
Tehát a legjobb tanácsunk az lenne, ha először végezze el az Ön által választott szinonimák meghatározását. Ezt követően csak annyit kell tennie, hogy a szót abba a szövegkörnyezetbe helyezi, amelyről írni szeretne. Azonnal tudni fogja, hogy a választott szó jelentése megfelel-e a kontextusnak vagy sem.
A nyelv ilyen finomságának felismerése minden író legnagyobb erőssége.
A személyes fronton is az írónak úgy kell viselkednie, hogy az adott munkára koncentrálhasson. Ehhez pedig fegyelmezett életstílus betartására van szükség, hogy segítsen nekik koncentrált gondolkodásmódot találni a feladataik elvégzésére anélkül, hogy elzavarnák vagy halogatnák.
Az alábbiakban felsorolunk néhány pontot, amelyekkel egyetértesz, ha írási készségeid gyakorlásáról van szó.
Határozottan az első nagy kihívás, hogy hosszú ideig üljön és írjon anélkül, hogy elterelné a figyelmét. Rendkívül nehéz lesz ellenállni a kísértésnek, hogy tartsunk egy rövid füst- vagy kávészünetet.
De ne érts félre minket! Nem azt kérjük, hogy a végtelenségig dülöngéljen megfelelő szünet nélkül. Csak annyit kérünk tőled, hogy állj fel a kísértésnek, hogy felkelj az íróasztalodtól, ha nem jut eszedbe semmi, az írás első órájában, ami az első írói „blokk”, amellyel szembesülhetsz.
Mert ha egyszer túllépsz a kezdeti fáradtságon, új lendületet kapsz, és az írásra koncentrálhatsz.
A leírtak átdolgozásának és lektorálásának szokásának kialakítása a kulcsa annak, hogy mindig tökéletes legyen a darab. Az a képesség, hogy kritikusan elemezze írásait, és elfogadja mások kritikáját, utat nyit az írás fejlesztéséhez.
Tanuljon meg kritikusan szemlélni munkáját, hogy ne csússzon el hiba. Ez nemcsak hibátlanná teszi az írást, de ugrásszerűen javítja a minőségét is.
Írásod lényege teljes mértékben a téma központi gondolatától vagy alapvető témájától függ. Tehát az első dolog, amire gondolnia kell, az, hogy világos benyomást keltsen a központi gondolatról. Írásod teljes felépítése ezen fog alapulni, vagyis azon a ponton, amit megfogalmazni próbálsz. És ahhoz, hogy ezt jól meg tudd fogalmazni, tudnod kell, miről írsz.
Kerülje az üvöltést, amikor ki kell fejeznie az álláspontját. Látni fogja, hogy miután ezt sikeresen megfogalmazta, rendkívül könnyű lesz az érvelését alátámasztó tényezőket beépíteni.
Ha jobban akarsz írni, sokat kell olvasnod; és ez magától értetődik. Az olvasás nemcsak a zsilipeket nyitja meg előtted a tudás előtt, hanem segít az írás tökéletesítésében is.
Ezenkívül mindig számíthat az olvasásra, amely segít megérteni az irodalmi alkotás alapjait, és ezáltal fejleszti egyéni íráskészségét. A kiterjedt olvasás tisztázza a fő kételyeket a technikákkal, témákkal és érveit alátámasztó pontokkal kapcsolatban.
Ha termékeny íróként szeretne megállapodni, számítson arra, hogy az utat akadályok szabják meg, amelyek többsége belülről fakad. Ebben a tekintetben a kitartás mindig kulcsfontosságú lesz a növekedésed szempontjából.
Számíts arra, hogy egy kicsit okosabb és ügyesebb leszel minden elkövetett hibával és minden akadályon, amelyet átlépsz. Csak annyit kell tennie, hogy előre kell haladnia, és nem szabad feladnia az álmait.
Tehát áttekintettük az egyéni írási erősségek fejlesztésének lényegét. És most igazságos, hogy sajátos kitekintést adunk az ilyen erősségek közötti különbségekről és azokról a tipikus hiányosságokról, amelyeket az író tapasztalhat.
A tényeken alapuló érvényes pont hangsúlyozása kiváló módja a darab szerkezetének. Ha azonban túl sok hurok ugyanarra a pontra vonatkozik, a hang drabálissá és monotonná válik.
Ez az egyik leggyakoribb hiba, amelyet hajlamosak vagyunk elkövetni, még karrierünk egy sokkal későbbi szakaszában is, amikor állítólag mindent tudnunk kell róla.
Ne feledje, hogy bármit is ír, az nem monológ. A legjobb módja annak, hogy lekösse az olvasó figyelmét, ha a szöveget leíró jellegűnek tartsa, így könnyebben kapcsolatba kerülhet vele.
Megesik, hogy ha nem vagy teljesen tisztában azzal, amiről írni akarsz, az egyértelműen látszik a munkádon. Ne feledje, hogy bármit is kíván megfogalmazni, tartalmaznia kell a források pontos hivatkozásait és a támogató érveket, hogy megállja a helyét a központi témában.
Ehhez pedig alaposan meg kell értenie a témát, valamint meg kell adnia véleményét írásban is.
Ha van valami, ami határozott formát ad a szövegszerkezetednek és a formátumodnak, akkor az az áramlás, amely egyesíti az összes gondolatot a munkádban. Azonban gyakori hiba a kezdőknél, hogy egy pontról egy teljesen másikra ugranak, megzavarva a folytonosságot.
Kerülje a téma és a kontextus félúton történő megváltoztatását írása során, mivel ez nemcsak csökkenti az olvasó figyelmét, hanem zavaróvá is teszi az írást.
Azonnal szeretné lekötni az olvasó figyelmét, méghozzá úgy, hogy élvezze, hogy egy erőteljes, feltöltött ritmus magával ragadja? Ezután mindenképpen kerülje az összetett mondatokat és a zsargont.
Mert ahogy mondani szokták, „a rövidség a szellemesség lelke”, és ideálisan képes lekötni az olvasók figyelmét és érdeklődését a szövegben. A rövid, jól strukturált mondatok tökéletes módok egy adott pont állítására vagy hangsúlyozására, hogy kiemeljék annak fontosságát.
Ha belegondolunk, elég gyakori probléma, hogy elveszítjük a fókuszt egy hosszú, átfogó irodalmi darab írása közben. És amikor ez megtörténik, hajlamos köröket alkotni a szövegben, és valószínűleg újra és újra hasonló pontokat ír le. Ez egy teljesen monoton, ismétlődő, csökkentett potenciállal rendelkező szövegrészt eredményez.
Az egyetlen módja a helyes megoldásnak, ha jól ismeri a témát, ami segít megtalálni a vita minden lépését, és a legtöbbet kihozni a kapcsolódó témákból.
Azok számára, akik sikeres történetmesélőként szeretnének megállni, döntő fontosságú, hogy megértsék a szépirodalom alapjait.
Hat fő elemből áll egy konkrét fikció, ezek a következők:
1. Karakter: A karakter egy adott szépirodalmi mű bármely figurája, és kétféle lehet: kerek vagy lapos. Míg a lapos karakterek jellemzően karikatúrák, amelyeket egy adott tulajdonság vagy egy adott tulajdonság határozza meg, a kerek karaktereket úgy ábrázolják, hogy rendelkeznek a fejlődési tulajdonságok minden lehetőségével.
2. Beállítás: A történet helyszíne az a hely, idő és társadalmi közeg, amely a történések hátterét adja. Egy történet általános beállítása eltérhet egy egyedi esemény konkrét helyzetétől.
3. Cselekmény: A cselekmény alapvetően a történetben zajló cselekmény, amely a narratívában mozgó összes főbb eseményből áll. Ez egy ok-okozati összefüggésben felépített sorozat.
4. Téma: A téma a központi és uralkodó gondolat vagy ötlethalmaz egy történetben. Azt az üzenetet és erkölcsöt is hordozza, amely minden történetben benne van.
5. Nézőpont: A nézőpont a történetben a nyelvtani „személyt” jelöli a narratívában. Az első személyű narratívából elmesélt történet jellemzően önéletrajzi jellegű, ahol a narrátor ír tapasztalatairól, fikciójáról vagy sem. A harmadik személyű narratívák általában két típusúak, nevezetesen korlátozottak és mindentudóak. A mindentudó narrátor felveszi a mindent tudó alak természetét, míg egy korlátozott nézőpont egyetlen szereplő szemével ábrázolja a történetet.
6. Stílus: A stílus lényegében a szerző írásának stílusára utal. Ez magában foglalja a szóhasználatot, amely a szavak kiválasztását jelenti, és a szavak szintaxisként ismert elrendezését, valamint sok más nyelvi jellemzőt.
Mindent figyelembe véve a lényeg az, hogy szinte teljesen az írón múlik, hogy felismeri-e a mögöttes erősségeit és gyengeségeit, amikor írásról van szó. És valóban hiszünk abban, hogy egy írónak elegendő potenciálja van ahhoz, hogy átvágjon minden akadályon, amellyel szembesül, különösen önmagával szemben.
Reméljük, hogy betekintést tudtunk nyújtani a témába, és tetszett, amit olvastál.
A közeljövőben további ilyen útmutatókkal jelentkezünk.
A következő alkalomig!