A különbség az absztrakt és a bevezetés között

Logan már egy ideje kutatott egy témában, és ideje publikálni.

Így hát egy szép estén leül a laptopjával, és elhatározza, hogy megírja kéziratát egy csésze forró kávé mellett. Az absztrakttal kezdi, majd hirtelen furcsa dilemma éri, amikor elkezdi írni a bevezetőt.

Zavarba fulladva azon tűnődni kezd: „Mi a különbség az absztrakt és a bevezetés között? Miben különbözik ez a kettő?”

Nos, ha bármikor Logan helyzetében találta magát, az nem a te hibád. Egy átlagos ember számára ez a kettő aligha jelent különbséget. Ha azonban valamit nem látunk, az nem jelenti azt, hogy az nem is létezik.

Igen, az absztrakt kontra bevezetés argumentum több rétegből áll. Ma mélyrehatóan megvizsgáljuk a két kutatási alap közötti különbségeket. Tehát, ha éppen a kéziratát készíti, ez az útmutató megóvhatja attól, hogy Logan helyzetébe kerüljön.

Szóval, minden további nélkül, lássunk az üzlethez!

Mi az absztrakt?

Volt már olyan probléma, hogy jegyet vásárolt egy új filmre? Ha igen, olvassa el a szinopszist, hogy kiderüljön, az Ön ízlése vagy sem?

Ha igen, hadd mondjam el, ez nagyjából megegyezik egy absztrakttal.

Most a szótár egy absztraktot ír le, mint egy konkrét kutatási cikk/tézis/áttekintés vagy hasonló mélyreható elemzés összefoglalását, amely elvezeti az olvasót a cél meghatározásához.

 

Tehát, ha összekeverik a kutatás „absztraktja” és az „absztrakt” mint művészeti forma (mert hasonló hangzásúak) között – ez csak hasonló a hipotézis kontra tézis vitához. Más szóval, világok különböznek egymástól.

A vicceket külön-külön: Ha szeretné tudni, miről szól a tartalom, de nem feltétlenül van ideje végigmenni a kiterjedt kutatáson, egy absztrakt segít az alapötlet megalkotásában.

Nos, egy absztraktnak nem feltétlenül kell tartalmaznia a legfontosabb kutatási módszerek, kísérletek, mérések vagy a tanulmány eredményeinek részletes lebontását. Mindazonáltal biztosítania kell azokat a létfontosságú információkat, amelyek relevánsak a kutatás alapterülete szempontjából. Semmi áron nem engedheti meg magának, hogy absztrakt írása közben vergődjön.

Hogyan segíti az absztrakt a kutatót?

A kutatók szeretnek folyamatosan írni, és a lehető legtöbb információval megtölteni piszkozataikat, hogy kutatásaik hosszú időn át relevánsak maradjanak. Ez azonban több száz oldalas elemzéshez vezet, amit őszintén szólva túl sok egyszerre megemészteni.

Tehát hogyan biztosítja a kutató, hogy az olvasók végigmenjenek a kutatáson?

Meglehetősen könnyed; csak próbálja meg a vázlatot a lehető legvilágosabbá és tömörebbé tenni egy absztrakt segítségével. Miután az olvasók átnézik az absztraktot, megértik az alapokat anélkül, hogy végigmennének az egész dolgozaton. Így elmondható, hogy az absztrakt a kutató fő eszköze az olvasók figyelmének felkeltésére és kutatásaik népszerűsítésére.

Hogyan segíti az absztrakt az olvasót?

Most nézzük meg ugyanezt a helyzetet a másik oldalról; mit jelent az absztrakt az olvasó számára? Nos, kezdjük azzal, hogy sok kutatási cikkhez pénzügyi kötelezettségek teljesítése szükséges a hozzáféréshez. Leggyakrabban nehéz pénzt szerezni, ezért ne költse el olyan cikk megvásárlására, amely nem segít Önnek.

Nem minden internetes kutatási cikk vonatkozik a hallgatók fő tanulmányi területére, és nem engedhetik meg maguknak, hogy zsebpénzüket kutatási cikkek internetes felfedezésére költsék. Szóval, hogyan javítják? Természetesen absztrakttal!

Az absztrakt minden egyes mondata arra törekszik, hogy közvetítse a vizsgálattal kapcsolatos alapvető információkat, elég mélyen ahhoz, hogy megértsük, releváns-e az érdeklődési körünkben. Így megkímél minket attól, hogy felesleges kutatási cikkekbe fektessünk be, vagy időt veszítsünk egy olyan szakdolgozat elolvasására, amely semmilyen módon nem segít nekünk.

A „Bevezetés” fogalmának bemutatása

A szótár a bevezetést minden tartalom kezdő részeként határozza meg, amely segít általános képet alkotni arról, hogy mit kell követni. Első pillantásra kicsit hasonlít az absztrakt fogalmához, nem igaz? És ez a gyakori félreértelmezés gyökere.

Most, ahogy egyre mélyebbre megyünk az absztrakt kontra bevezetés vitában, kezdjük azzal, hogy a bevezetés semmi esetre sem az absztrakt kirívó megismétlése. Sajnálom, hogy felrobbant a buborék, de rosszul csinálja, ha kétszer másolja be ugyanazt a dolgot.

Mielőtt továbbmennénk, képzelje el, milyen frusztráló lenne számotokra, ha egyenesen a szünetből elkezdené nézni azt a filmet, amelyről korábban beszéltünk?

Ha képes kapcsolódni ahhoz a frusztrációhoz, hogy nem tud utolérni a cselekményt, akkor ráébred a bemutatkozás fontosságára. Most pedig tedd fel magadnak a kérdést – vajon a szinopszis és a megnyitás szerepe ugyanaz a mi esetünkben? Persze nem, ezek egészen mások!

Tehát miben különbözik a bevezetés az absztrakttól? 

Nos, a bevezető az egész kutatás első és legfontosabb része. Itt pontosabban kell meghatároznia, hogy mi a kutatási területe, és milyen kísérleteket tesz majd a kívánt eredmények elérése érdekében. A témát elmélyülten, de érthetően kell kiemelni, hogy az olvasók utolérjék a munkádat.

Ahhoz, hogy ez egyértelműbb legyen, alapvetően meg kell fogalmaznia a kutatás kritikus célját és célkitűzéseit. Ezenkívül meg kell adnia, hogy hány korláttal szembesült a vizsgálat elvégzése során, és további alapvető információkat kell megadnia.

De ami a legfontosabb, meg kell említened, hogy a szakdolgozat hogyan hoz valami újat az asztalra. Őszintén szólva, független tudósok rengeteg kutatást végeznek bármilyen témában. Csak lépjen az internetre, és keressen egy adott témát, és meg fog lepődni, amikor meglátja, hogy mennyi releváns tézis áll az Ön rendelkezésére.

Szóval, hogyan tűnik ki a tervezeted a többi közül? Kell lennie valami egyedinek, ami a tanulmányodat jelentőségteljessé teszi, ami a bevezetés szerves részét képezi. Így tehát az absztraktok nagyban különböznek a bevezetőktől, mivel nem tartalmaznak ilyen részletes információkat.

Számít a méret

Végül, de nem utolsósorban feltehetjük a kérdést: milyen hosszú legyen a bemutatkozás? Nos, egyetértünk abban, hogy ennyi információ illesztése oldalakat is igénybe vehet. De hát mi értelme a bevezetőnek, ha épp olyan hosszú, mint a többi fejezet?

Szakértői véleményünk szerint a bevezető akkor a legjobb, ha legfeljebb négy bekezdés alá illeszkedik. Ez az a hely, ahol próbára teszik íráskészségedet, és ha sikeresen megfogalmazod az alapokat anélkül, hogy túlságosan elhúznád a szövegkörnyezetet, azonnal új olvasót szerezhetsz!

Egyéb tényezők, amelyeket figyelembe kell venni az írás során

Utolsó kísérletünkben az absztrakt és a bevezető közötti kritikus különbségek felsorolására, nézzük meg e kettő megírását. Ezzel pedig azokra a kulcsfontosságú pontokra utalunk, amelyeket meg kell jegyeznünk, miközben egy absztraktot és egy bevezetőt írunk le.

Bár az absztraktok strukturált és strukturálatlan formátumban is írhatók, a strukturált formátum segít az üzenet pontosabb közvetítésében, ami nyilvánvaló. Ezzel kapcsolatban nézzük meg azokat a kritikus pontokat, amelyeket szem előtt kell tartani egy strukturált absztrakt készítése során.

A tanulmány háttere – tartalmazza a vizsgálattal kapcsolatos leglényegesebb információkat; vonzó kifejezések, amelyek segíthetnek az olvasó érdeklődésének magasabb szintre emelésében.

Módszerek – tartalmazza azokat a kulcsfontosságú módszereket, amelyeket a kutatás elvégzéséhez és az eredmények összegyűjtéséhez használt.

Eredmények – tartalmazza a tervezet legfontosabb megállapításait.

Következtetések – elmondja véleményét arról, hogy a megállapítások relevánsak voltak-e vagy sem.

A bevezetőhöz érve, bár már említettük a kulcsfontosságú alapelveket, amelyeket bele kell foglalni, ne feledkezzünk meg a többi, amit szabad és mit nem szabad megtenni, mint például:

Hang és feszültség – Alapvető fontosságú, hogy a bevezetőt személytelen hangnemben fogalmazzuk meg, a jelen idő megőrzése mellett.

Tartalom – Mindig tartózkodni kell attól, hogy a következtetéseket már az elején kiemelje.

Végső ítéletünk

Mielőtt szabadságot veszünk, reméljük, hogy átfogó útmutatónk némi segítséget nyújtott az absztraktok és bevezetők fogalmának és jelentőségének megértéséhez.

De menjünk át egy gyors kiemelésen – az absztrakt a teljes kutatás tömör összefoglalása. Ezzel szemben a bevezetés egy kiterjedt útmutató, amely segít a feltárt téma mélyreható megértésében.

Gyors tipp – Mindig ne felejtse el átellenőrizni a végső piszkozatot, hogy megbizonyosodjon arról, hogy tartalma megfelel az itt említett irányelveknek. Ideális esetben így a huzat könnyen kiemelkedik.

Ezzel kapcsolatban, van-e bármilyen más probléma, amellyel szembesül a kézirat elkészítése közben? Ha igen, tudassa velünk az alábbi megjegyzésekben, és lehet, hogy a következő cikkünkben megoldjuk.

Addig is maradj velünk!