Természetesnek tekintjük a technológiát, és nagyon ritkán állunk meg azon, hogy elgondolkodjunk az életünkre gyakorolt hatásán. De ha megállunk és elgondolkozunk rajta, akkor a következmények elképesztőek lehetnek.
Gondoljunk csak bele: bárhová megyünk, bárkivel is érintkezünk, minden lépésünket a technológia irányítja. Akár okostelefonon cseveg, akár egy alkalmazás-kabint hív, a technológia több módon hatolt be az életünkbe, mint gondolnánk.
A kérdés tehát már nem az, hogy a technológia hogyan változtatta meg az életünket, hanem az, hogy mennyire engedtük meg, hogy megváltoztasson bennünket. Ma egy kört teszünk a technológiai tájon – múltban és jelenben – és megpróbáljuk megérteni annak hatását.
Menjünk.
Ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük, hogyan változtatta meg a technológia az életünket, meg kell tennünk az emlékezési sávot, és a civilizáció hajnalán fel kell zárnunk. Akkoriban az olyan eszközöket, mint a kések és a lándzsahegyek a technológia élvonalának (szójátéknak szánt) tekintették.
Ezek a többnyire vadászatra használt eszközök csontokból és kövekből készültek, mivel ezek voltak az elsődleges alapanyagok. Lassan, ahogy az emberiség kezdett összetettebbé válni, a fémek kerültek előtérbe, felfedezték a tüzet, és elkészült a kerék.
Évezredek során az emberek kifejlesztették a közlekedést, a kommunikációs módokat, és felépítettek egy civilizációt, amely a bolygó uralkodó fajává vált. Mindez pedig a technológiának köszönhető.
De a 18. század eleje óta a technológia gyorsabb fordulatot vett. Az újítók és tudósok gyors egymásutánban kezdték el kavarni egyik modern csodát a másik után (gondoljunk csak az elektromosságra, a motorokra és a telefonra). A tudomány kezdett mindent áthatóvá válni, és a technológia lassan, de biztosan elérhetővé vált a tömegek számára.
Aztán jött két világháború, és ebben az időszakban a globális pusztítás ellenére fellendült a technológia. És ezekben a háborúkban látta a világ az emberiség történetének legjelentősebb technológiai újítását.
Noha a számítástechnika kezdetének matematikai alapja két évszázaddal ezelőtt dőlt el, a második világháború vége felé készültek el az első számítógépek. Az Atlanti-óceán mindkét partján dolgozó tudósok (John von Neumann és Alan M. Turing) erőfeszítései alapján az emberiség megkapta az elektronikus agyat.
Ekkortájt fogant meg Arthur C. Clarke a kommunikációs műholdakat, és ezzel lefektették az internet alapjait. Az idő múlásával és a tranzisztor-technológia megjelenésével a számítógépek teljesítménye növekedni kezdett, méretük pedig csökkenni kezdett, mígnem elérkezett az idő, amikor az asztali szórakozás tárgyává váltak.
A számítógépek mellett az internet is kezdett formát ölteni. A főként az Egyesült Államok hadserege (DARPA) által finanszírozott ARPANET 1969-ben kezdte meg működését. Elképesztő belegondolni, hogy ami eredetileg két csomópontos kommunikációs rendszer volt az UCLA és a Stanford között, mára a bolygó legelterjedtebb hálózatává nőtte ki magát.
Végül, ahogy beléptünk az új Milleniumba, a számítástechnika lassan, de biztosan elkezdte átvenni az uralmat az életünkön. És ma egy órát sem élhetünk anélkül, hogy ne nyúljunk a telefon után, vagy ne nézzük meg a közösségi médiát. Ha megérted, hogyan változtatják meg a számítógépek gondolkodásmódunkat, ijesztővé válik a szemlélődés.
Képzelj el egy napot az okostelefonod nélkül… túl tudod élni? Ezektől az eszközöktől váltunk rendkívül függővé mindennapi működésünk során. Míg a számítógépek nem más, mint eszközök az emberiség fegyvertárában, a számítástechnika magával ragadta a világot. Az alábbiakban bemutatunk néhány olyan módot, ahogyan a számítógépek megváltoztatták a világgal való kapcsolatunkat.
Volt idő, amikor tudni kellett valamit, be kellett menni a könyvtárba, és fel kellett lapozni a könyveket. Ma csak okos asszisztenseinket kérdezzük. Többé nem emlékezünk a telefonszámokra, nem kérünk útbaigazítást, és soha nem kell attól tartanunk, hogy eltévedünk.
A világháló az emberi elme kiterjesztése lett; minden döntésünket, amelyet ma hozunk, az internet bizonyítékainak kell alátámasztania. Becslések szerint az internet naponta több információnak tesz ki bennünket, mint amennyit feldolgozni tudunk. De ez nem akadályoz meg bennünket abban, hogy mindezt ugyanúgy feldolgozzuk.
Ha van olyan terület, amelyet a technológia felemelkedése örökre forradalmasított, akkor az a kommunikáció. Az üzenetküldéshez használt füstök és tükrök használatától kezdve hosszú utat tettünk meg a mobiltelefonok, számítógépek, e-mailek és chat használatáig.
Ma a világ egy globális falu, amelyet mérföldekre és mérföldekre kábelek kötnek össze, amelyek az óceánok alatt húzódnak a Földön. A világ másik felén élő személlyel beszélni olyan egyszerű, mint egy ikon megérintése a képernyőn, és az adatok egyik helyről a másikra történő küldéséhez már nincs szükség postai rendszerre.
A televízió megjelenése óta a technológia jelentős szerepet játszik a szórakoztatóiparban. Napjainkban a 3D-s filmektől az AR (kiterjesztett valóság) alapú játékokig a szórakoztatást a technológia befolyásolta, hogy új megtestesülést kapjon.
Az esport már most is jelentősebb szerepet játszik a játékok arénájában, és eljöhet az idő, amikor a fizikai sportokat teljes mértékben felváltja a virtuális játék. A felhőtechnológia és a gyorsabb internetkapcsolatok egyszerűvé tették a videostreamelést, és ez a személyre szabott, igény szerinti szórakoztatás térnyeréséhez vezetett.
Az oktatás egy újabb része életünknek, amelyen a technológia megváltozott, és talán jobbra. Az információ már nem a nagy intézmények területe, a könyveket felváltják elektronikus megfelelőik.
Az iskolai és főiskolai oktatást ma online kurzusok, MOOC-ok (Massive Open Online Courses) és minősítések egészítik ki. A diákok a közösségi médiát és az online fórumokat használhatják, hogy megvitassák problémáikat társaikkal, és online eszközöket használhatnak a jövőbeli innovációk előmozdítására.
Volt idő, amikor a lovas kocsik az arisztokrácia jegyei voltak. Aztán jöttek az autók és a vonatok, ma pedig csak egy Ubert üdvözöljük. Valójában az önvezető autók megjelenésével a technológia újabb ugrást tett egy pozitív irányba.
Jobb vezetési algoritmusok dolgoznak a biztonságosabb közúti élmény megteremtésén, a gyorsabb motorok csökkentik az utazáshoz szükséges időt, és a hyperloop megjelenése megváltoztathatja azt, ahogyan eddig a közlekedésről néztünk. Dióhéjban elmondható, hogy a technológia a közlekedés egyik fő, nos, mozgatórugója volt.
Az a baj, hogy a technológia nem csupa napfény és szivárvány; a technológia jelentős negatív hatást gyakorolt az életünkre is. A fizikai betegségektől a pszichológiai rendellenességekig, vessünk egy pillantást néhány hatásra a technológia sötét oldaláról.
Láttuk már, hogy a számítógépek miként változtatják jobbra gondolkodásunkat. De jelentős negatív hatást is gyakoroltak ránk. Először is, az információk özöne, amelyet nap mint nap feldolgoznunk kell, csökkentette figyelmünket. Már nem tudunk huzamosabb ideig egy konkrét témára koncentrálni. Ez türelmetlenné és bizonyos mértékig szemtelenné tett bennünket.
Ahogy a technológia lehetővé tette az orvostudomány számára, hogy áttörjön új határokat, néhány modern betegséget is előmozdított. Az álmatlanság, a kiberkondrium és a nomofóbia csak néhány a sok jelenlegi betegség közül, amelyek a nemkívánatos szélsőségekig terjedő technológiai függőség közvetlen következményei. Ezek súlyos állapotok, amelyek, ha nem kezelik időben, veszélyes szövődményekhez vezethetnek.
Ez a technológia talán leghírhedtebb hatása valaha. Az internet térnyerése, valamint a számítástechnika mindenütt jelenlévő természete a bűnözők új fajtáját hozta létre. És nem állnak készen arra, hogy elengedjék vadonatúj gyepüket: az internetet.
Ezek az emberek a kibertér sötét mélyén rejtőznek, és arra várnak, hogy egy pillanat alatt lecsapjanak és visszavonuljanak. Ez tette őket a digitális terep csapásává. És mivel a bomlasztó technológiák nap mint nap előtérbe kerülnek, a hatóságoknak nehéz lépést tartani ezekkel a bűnözőkkel. A kiberbűnözés évente több millió dolláros kárt okoz a vállalkozásoknak, és ez csak a jéghegy csúcsa.
Végezetül nyugodtan kijelenthetjük, hogy a technológia ugyanolyan szorosan alakította az emberi életet, mint mi, talán még inkább. És ha a trendek bármit is mutatnak, akkor még csak most kezdtük.
A mesterséges intelligencia, a számítógépes látás és a prediktív analitika gyors fejlődésével az emberek egy olyan adatforradalom küszöbén állnak, amely nagyon is megváltoztathatja a valóság észlelését és az azzal való interakciót. Bizonyos mértékig már most is elválaszthatatlanul összefonódtunk a technológiával. Talán a jövő több szó szerinti összeolvadást hoz az ember és a gép között.
Nos, hogy ez jobb vagy rosszabb lesz, ezt csak az idő fogja megmondani!